relaxál

Hungarian

Etymology

From Latin relaxare, relaxatum.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛlɒksaːl]
  • Hyphenation: re‧la‧xál
  • Rhymes: -aːl

Verb

relaxál

  1. (intransitive) to relax
    Synonym: lazít

Conjugation
conjugation of relaxál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. relaxálok relaxálsz relaxál relaxálunk relaxáltok relaxálnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. relaxáltam relaxáltál relaxált relaxáltunk relaxáltatok relaxáltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. relaxálnék relaxálnál relaxálna relaxálnánk relaxálnátok relaxálnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. relaxáljak relaxálj or
relaxáljál		 relaxáljon relaxáljunk relaxáljatok relaxáljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive relaxálni relaxálnom relaxálnod relaxálnia relaxálnunk relaxálnotok relaxálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
relaxálás relaxáló relaxált ― relaxálva relaxálhat

Derived terms
  • relaxálás

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.