lét

See also: Appendix:Variations of "let"

Hungarian

Alternative forms

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈleːt]
  • Hyphenation: lét
  • Rhymes: -eːt

Etymology 1

From the lë- stem of the verb van (“to be”) / lesz (“to become; will be”) +‎ -t (noun-forming suffix).[2]

Noun

lét (usually uncountable, plural létek)

  1. existence (the state of being, existing, or occurring)
Declension

Lua error: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)

Possessive forms of lét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. létem léteim
2nd person sing. léted léteid
3rd person sing. léte létei
1st person plural létünk léteink
2nd person plural létetek léteitek
3rd person plural létük léteik
Derived terms
Compound words with this term at the beginning
  • létalap
  • létállapot
  • létbizonytalanság
  • létbiztonság
  • lételem
  • lételmélet
  • létérdek
  • létfeltétel
  • létfenntartás
  • létfontosság → létfontosságú
  • létforma
  • léthelyzet
  • létige
  • létjellemző
  • létjogosultság
  • létkérdés
  • létminimum
  • létmód
  • létok
  • létösszegző/létösszegező
  • létszám
  • létszükséglet
Compound words with this term at the end

See also the verbs derived from the prefix létre-.

See also
The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg.		 eszem, iszom,
hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek		 Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.		 ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem		 Verbal
nouns		 evés, ivás, (hivés,) vivés,
levés, tevés, vevés
Imperative
1st-p. sg.		 egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns		 étel, ital, hitel, vitel,  Lua error in Module:utilities at line 142: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) — lény, tény, vény

Etymology 2

From lé (“juice”) +‎ -t (accusative suffix).

Noun

lét

  1. Alternative form of levet, accusative singular of lé

References
  1. lét in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
  2. lét in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • lét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

Norwegian Nynorsk

Pronunciation
  • IPA(key): /leːt/

Etymology 1

See the etymology of the corresponding lemma form.

Verb

lét

  1. past tense of la
  2. past of lata
  3. past of låta

Etymology 2

See the etymology of the corresponding lemma form.

Verb

lét

  1. imperative of léta

Anagrams

Old Norse

Verb

lét

  1. first/third-person singular past active indicative of láta

Walloon

Pronunciation

Noun

lét m (plural léts)

  1. bed
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.