különír

Hungarian

Etymology

külön- (“separately”) +‎ ír (“to write”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkyløniːr]
  • Hyphenation: kü‧lön‧ír
  • Rhymes: -iːr

Verb

különír

  1. (transitive, orthography) to write as separate words

Conjugation
conjugation of különír
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. különírok különírsz különír különírunk különírtok különírnak
Def. különírom különírod különírja különírjuk különírjátok különírják
2nd-p. o. különírlak ―
Past Indef. különírtam különírtál különírt különírtunk különírtatok különírtak
Def. különírtam különírtad különírta különírtuk különírtátok különírták
2nd-p. o. különírtalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. különírnék különírnál különírna különírnánk különírnátok különírnának
Def. különírnám különírnád különírná különírnánk
(or különírnók)		 különírnátok különírnák
2nd-p. o. különírnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. különírjak különírj or
különírjál		 különírjon különírjunk különírjatok különírjanak
Def. különírjam különírd or
különírjad		 különírja különírjuk különírjátok különírják
2nd-p. o. különírjalak ―
Infinitive különírni különírnom különírnod különírnia különírnunk különírnotok különírniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
különírás különíró különírt különírandó különírva különírhat

Coordinate terms

Derived terms

Further reading
  • különír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.