kétoldalú

Hungarian

Etymology

két (“two”) +‎ oldalú (“-sided”), from oldal (“side”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkeːtoldɒluː]
  • Hyphenation: két‧ol‧da‧lú
  • Rhymes: -luː

Adjective

kétoldalú (not comparable)

  1. bilateral

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kétoldalú kétoldalúak
accusative kétoldalút kétoldalúakat
dative kétoldalúnak kétoldalúaknak
instrumental kétoldalúval kétoldalúakkal
causal-final kétoldalúért kétoldalúakért
translative kétoldalúvá kétoldalúakká
terminative kétoldalúig kétoldalúakig
essive-formal kétoldalúként kétoldalúakként
essive-modal — —
inessive kétoldalúban kétoldalúakban
superessive kétoldalún kétoldalúakon
adessive kétoldalúnál kétoldalúaknál
illative kétoldalúba kétoldalúakba
sublative kétoldalúra kétoldalúakra
allative kétoldalúhoz kétoldalúakhoz
elative kétoldalúból kétoldalúakból
delative kétoldalúról kétoldalúakról
ablative kétoldalútól kétoldalúaktól
non-attributive
possessive - singular		 kétoldalúé kétoldalúaké
non-attributive
possessive - plural		 kétoldalúéi kétoldalúakéi

Further reading
  • kétoldalú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.