holtverseny

Hungarian

Etymology

holt- (“equal”) +‎ verseny (“race, competition, contest”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈholtvɛrʃɛɲ]
  • Hyphenation: holt‧ver‧seny
  • Rhymes: -ɛɲ

Noun

holtverseny (plural holtversenyek)

  1. (idiomatic) dead heat, draw, tie

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative holtverseny holtversenyek
accusative holtversenyt holtversenyeket
dative holtversenynek holtversenyeknek
instrumental holtversennyel holtversenyekkel
causal-final holtversenyért holtversenyekért
translative holtversennyé holtversenyekké
terminative holtversenyig holtversenyekig
essive-formal holtversenyként holtversenyekként
essive-modal — —
inessive holtversenyben holtversenyekben
superessive holtversenyen holtversenyeken
adessive holtversenynél holtversenyeknél
illative holtversenybe holtversenyekbe
sublative holtversenyre holtversenyekre
allative holtversenyhez holtversenyekhez
elative holtversenyből holtversenyekből
delative holtversenyről holtversenyekről
ablative holtversenytől holtversenyektől
non-attributive
possessive - singular		 holtversenyé holtversenyeké
non-attributive
possessive - plural		 holtversenyéi holtversenyekéi
Possessive forms of holtverseny
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. holtversenyem holtversenyeim
2nd person sing. holtversenyed holtversenyeid
3rd person sing. holtversenye holtversenyei
1st person plural holtversenyünk holtversenyeink
2nd person plural holtversenyetek holtversenyeitek
3rd person plural holtversenyük holtversenyeik

Further reading
  • holtverseny in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.