felkelt

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfɛlkɛlt]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: fel‧kelt
  • Rhymes: -ɛlt

Etymology 1

fel- +‎ kelt

Verb

felkelt

  1. (transitive) to arouse, awake (to wake from sleep)
  2. (transitive) to arouse (to stimulate feelings, interest, attention)
Conjugation
conjugation of felkelt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. felkeltek felkeltesz felkelt felkeltünk felkeltetek felkeltenek
Def. felkeltem felkelted felkelti felkeltjük felkeltitek felkeltik
2nd-p. o. felkeltelek ―
Past Indef. felkeltettem felkeltettél felkeltett felkeltettünk felkeltettetek felkeltettek
Def. felkeltettem felkeltetted felkeltette felkeltettük felkeltettétek felkeltették
2nd-p. o. felkeltettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. felkeltenék felkeltenél felkeltene felkeltenénk felkeltenétek felkeltenének
Def. felkelteném felkeltenéd felkeltené felkeltenénk
(or felkeltenők)		 felkeltenétek felkeltenék
2nd-p. o. felkeltenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. felkeltsek felkelts or
felkeltsél		 felkeltsen felkeltsünk felkeltsetek felkeltsenek
Def. felkeltsem felkeltsd or
felkeltsed		 felkeltse felkeltsük felkeltsétek felkeltsék
2nd-p. o. felkeltselek ―
Infinitive felkelteni felkeltenem felkeltened felkeltenie felkeltenünk felkeltenetek felkelteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
felkeltés felkeltő felkeltett felkeltendő felkeltve felkelthet
Derived terms

Etymology 2

felkel +‎ -t

Verb

felkelt

  1. third-person singular indicative past indefinite of felkel
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.