elszúr

Hungarian

Etymology

el- +‎ szúr (“to prick, to sting”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlsuːr]
  • Hyphenation: el‧szúr
  • Rhymes: -uːr

Verb

elszúr

  1. (transitive, colloquial) to mess up, to make a mess of, to screw up, to botch, to bungle
    Synonyms: elront, eltol, elfuserál, elpuskáz

Conjugation
conjugation of elszúr
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elszúrok elszúrsz elszúr elszúrunk elszúrtok elszúrnak
Def. elszúrom elszúrod elszúrja elszúrjuk elszúrjátok elszúrják
2nd-p. o. elszúrlak ―
Past Indef. elszúrtam elszúrtál elszúrt elszúrtunk elszúrtatok elszúrtak
Def. elszúrtam elszúrtad elszúrta elszúrtuk elszúrtátok elszúrták
2nd-p. o. elszúrtalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elszúrnék elszúrnál elszúrna elszúrnánk elszúrnátok elszúrnának
Def. elszúrnám elszúrnád elszúrná elszúrnánk
(or elszúrnók)		 elszúrnátok elszúrnák
2nd-p. o. elszúrnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elszúrjak elszúrj or
elszúrjál		 elszúrjon elszúrjunk elszúrjatok elszúrjanak
Def. elszúrjam elszúrd or
elszúrjad		 elszúrja elszúrjuk elszúrjátok elszúrják
2nd-p. o. elszúrjalak ―
Infinitive elszúrni elszúrnom elszúrnod elszúrnia elszúrnunk elszúrnotok elszúrniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elszúrás elszúró elszúrt elszúrandó elszúrva elszúrhat

Further reading
  • elszúr in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.