cselédkedik

Hungarian

Etymology

cseléd (“servant”) +‎ -kedik (“to work as”, verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛleːtkɛdik]
  • Hyphenation: cse‧léd‧ke‧dik
  • Rhymes: -ɛdik

Verb

cselédkedik

  1. (intransitive) to work as a servant

Conjugation
conjugation of cselédkedik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. cselédkedem or
cselédkedek		 cselédkedsz cselédkedik cselédkedünk cselédkedtek cselédkednek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. cselédkedtem cselédkedtél cselédkedett cselédkedtünk cselédkedtetek cselédkedtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. cselédkednék cselédkednél cselédkedne cselédkednénk cselédkednétek cselédkednének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. cselédkedjek  or
cselédkedjem		 cselédkedj or
cselédkedjél		 cselédkedjen or
cselédkedjék		 cselédkedjünk cselédkedjetek cselédkedjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive cselédkedni cselédkednem cselédkedned cselédkednie cselédkednünk cselédkednetek cselédkedniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
cselédkedés cselédkedő cselédkedett ― cselédkedve cselédkedhet

Derived terms
  • cselédkedés

Further reading
  • cselédkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • cselédkedik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.