állapít

Hungarian

Etymology

From the same stem as állapot +‎ -ít.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːlːɒpiːt]
  • Hyphenation: ál‧la‧pít
  • Rhymes: -iːt

Verb

állapít

  1. (transitive, archaic) to place, set, stand someone somewhere
    Synonyms: állít, helyez
  2. (transitive, archaic) to found, establish, ground, consolidate
    Synonyms: alapít, létrehoz, alapoz, megalapoz, szilárddá tesz
  3. (transitive, archaic) to base on certain circumstances or assumptions (used with -ra/-re)
    Synonyms: alapít, épít
  4. (transitive, intransitive, archaic) to determine, specify, set down, lay down
    Synonyms: szab, megszab, határoz, meghatároz

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Conjugation
conjugation of állapít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. állapítok állapítasz állapít állapítunk állapítotok állapítanak
Def. állapítom állapítod állapítja állapítjuk állapítjátok állapítják
2nd-p. o. állapítalak ―
Past Indef. állapítottam állapítottál állapított állapítottunk állapítottatok állapítottak
Def. állapítottam állapítottad állapította állapítottuk állapítottátok állapították
2nd-p. o. állapítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. állapítanék állapítanál állapítana állapítanánk állapítanátok állapítanának
Def. állapítanám állapítanád állapítaná állapítanánk
(or állapítanók)		 állapítanátok állapítanák
2nd-p. o. állapítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. állapítsak állapíts or
állapítsál		 állapítson állapítsunk állapítsatok állapítsanak
Def. állapítsam állapítsd or
állapítsad		 állapítsa állapítsuk állapítsátok állapítsák
2nd-p. o. állapítsalak ―
Infinitive állapítani állapítanom állapítanod állapítania állapítanunk állapítanotok állapítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
állapítás állapító állapított állapítandó állapítva állapíthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. állapít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • állapít in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.